„Egy matematikai futballorgia volt!” – terítéken a megújult labdarúgó Bajnokok Ligája

„Egy csapat nyolc másikkal játszik. Egyszerűen színesebb, több a történelmi múlt és a sztori” – összegezte lapunknak a benyomásait az új lebonyolítású labdarúgó Bajnokok Ligájáról Petur András, a Sport TV műsorvezető-kommentátora. A korábbiakhoz képest néggyel több, összesen 36 együttes vágott neki a csoportkörnek, amit hivatalosan ligaszakasznak, -fázisnak hívnak, és nem négyes csoportokban oda-vissza, hanem mindig különböző ellenféllel játszottak a résztvevők. Az eredményeket egyetlen közös tabellán jegyezték, az első nyolc automatikusan továbbjutott, a 9-16. helyezettek megküzdenek a 17-24. pozíciót megszerzők egyikével a nyolcaddöntőbe jutásért. Az idény előtt az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nagy reményeket fűzött a reformokhoz, ám a Mandiner már akkor is feltette a kérdést: valóban jobb lesz a BL? A 8., utolsó forduló után eljött a számvetés ideje.

Izgalmak, számolgatás

A 2023-as győztes Manchester City csak az utolsó játéknap második félidejében menekült meg a szégyentől, hogy a legjobb 24 közé se férjen be. A címvédő Real Madrid lassan lendült bele, a Szoboszlai Dominikot is pihentető, tartalékos Liverpool eindhoveni kudarcával pedig végül nem őrizte meg veretlenségét egyetlen szereplő sem. Akadtak meglepő eredmények szép számmal, ahogy gólokban sem volt hiány. Különösen emlékezetes volt, amikor a

• Lille 1–0-ra legyőzte a Realt, 
• a Barcelona előbb elpáholta a Bayernt (4–1), 
• majd régi idők fociját idéző találkozón verte a Benficát (5–4), és 
• kétgólos hátrányból 4–2-re nyert a PSG a City ellen.

„Amikor elkezdtük vizionálni, hogy ez hogyan fog kinézni, már akkor is csupa pozitív gondolataink voltak a csatornánál. Mostanra pedig nem nagyon maradt bennünk olyasmi, ami ennek a rendszernek egyértelmű hátránya lenne a régihez képest. Minden olyan előnye megvan, amiről valaha beszéltünk: több jó meccs van, sokkal több csapat számára maradt tét az utolsó fordulókig, a kicsik is kaphatnak esélyt egy-egy kedvező párosítással. Amit átéltünk az utolsó játéknapon, az egy időben rendezett 18 mérkőzés alatt, egy matematikai futballorgia volt! Minden egyes gól átrendezte számos együttes meccstervét, helyzetét. 

Majd képes volt bosszankodni, hogy visszavonták az ellenfél gólját. Nyilván így, hogy felborultak az erőviszonyok, és a középmezőnyben ragadt a City, a PSG, a Real Madrid és a Bayern München, felértékelte a legjobb 8 közé kerülést” – elemzett Petur András, aki egy ponton azért talált rést a pajzson. 

„Az a kérdés, hogy az otthoni és idegenbeli mérkőzés kiegyensúlyozza-e egymást. Mondjuk, egy alacsonyabban jegyzett csapat tudja-e saját közönsége előtt játszani a nyerhető meccseit. Ez az, ami egy kicsit eltolja a balanszt. Jobban jár, ha otthon játszik a verhető riválisokkal, idegenben pedig azokkal, amelyektől valószínűleg úgyis kikap – picit jobban jár tehát, mintha fordítva lenne a sorsolása.”

Borult a papírforma

A korábbiaktól eltérő módon, számítógépes algoritmus alapján összeállított menetrend annyiban igyekezett igazságos lenni, hogy mindenki mind a négy kalapból két-két ellenfelet kapott. Az erősorrend – ahogy már fél távnál is jeleztük – alaposan a feje tetejére állt. Jellemző, hogy az első nyolcba mindössze három, előzetesen az első kalapból kisorsolt alakulat fért be (Liverpool, Barcelona, Inter). A harmadikból a Lille, a negyedikből az Aston Villa férkőzött be a legjobbak közé, míg a két magyar válogatott játékost foglalkoztató RB Leipzig szégyenszemre első kalapos kiemelt létére a 32. lett. Az is egyértelműen kirajzolódik, hogy az alsó házban sokakra a pofozógép hálátlan szerepe hárult (Young Boys, Slovan 8-8, Salzburg, Girona 7-7 vereség).

„Minden évben volt egy-két csapat, amelyik lenullázta magát. Most is kettő lógott ki lefelé. Azokat a rendszereket szeretem nagyon – például a holland bajnokságot –, amelyeknél a lehető legtovább, a lehető legtöbb résztvevő számára van komoly tét. Ez biztosítja a minőségi szórakozást, hogy ne legyenek méltatlan módon második sorral lejátszott meccsek. Ha megvizsgáljuk a BL-tabellát, látjuk, hogy a 36-ból 26-27 együttesnek maradt miért küzdenie az utolsó körben. A Stuttgart és a Paris SG egymás ellen játszott. A Dinamo Zagreb hol bejutó volt, hol nem, miközben megverte a Milant, de a sporting mégis egyenlített a Bologna ellen. Az, hogy ennyi csapat tűzben volt tartva január végéig, abszolút vívmánya ennek a formátumnak” – érvelt a sportújságíró.

Kinyílt a gólcsap

Vitathatatlan, hogy nem fukarkodtak a gólokkal a focisták (470 gól született, 3.27-es átlag meccsenként), ugyanakkor ehhez az is kellett, hogy a gyengéket alaposan kitömjék. Csak néhány példa: Bayern München–Dinamo Zagreb 9–2, Dortmund–Celtic 7–1, Manchester City–Sparta Praha 5–0, Sparta–Atletico 0–6, Young Boys–Atalanta 1–6, Atalanta–Sturm Graz 5–0, Lille–Feyenoord 6–1). 

„Borítékolható volt a holtverseny. Úgy néz ki a végső tabella, hogy van három 16 pontos, öt-öt 15 és 13 pontos csapat, tehát biztos volt, hogy motiváló a minél jobb gólkülönbség elérése. Első perctől érződött, és olyan kiütések voltak, amik egyértelműen arra utaltak, hogy tisztában voltak azzal: a végelszámolásnál egy-két gól döntő lehet. Ez a korábbi csoportkörös rendszernél marginális kérdés volt, az egymás elleni eredmény számított azonos pontszámnál. Ezúttal az első perctől rámentek erre a csapatok, brutális mészárlások voltak még az Atletico és a Lille részéről is. Ez is egy jó hozadék” – reflektált Petur András felvetésünkre, miszerint a nagy tudásbeli különbség okozta elsősorban azt, hogy sokszor kinyílt az olló.

Szoboszlai-faktor

Végül, de nem utolsó sorban nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy – bár nem függ össze az új BL-szisztémával – visszatért a legrangosabb európai sorozatba a legjobb magyar labdarúgó, Szoboszlai Dominik. A 24 éves középpályás és menetelő klubja szereplését hatalmas érdeklődés övezi.

„Aki magyar futball rajongó, sokkal jobban figyel Dominikra és a Liverpoolra. Amellett, hogy minden csapatot próbálunk az értékén kezelni, ő külön figyelmet kap. A Lille ellen semleges szemmel nem sokat csinált, futott, ütközött, presszingelt, de nem volt lövése, gólja, beadása. Mégis eltöltöttünk 8-10 percet azzal, hogy elmagyarázzuk a nézőknek: amit Arne Slot kalaplengetéssel, a szaksajtó pedig lenyűgözve elemez, az milyen fantasztikus. Kiderül, hogy az a semmi mennyire valami. Hogy érzékeltessen, mennyire fontos Szoboszlai, Faragó Richard elment az Anfieldre, élete sportteljesítményével megtette az utat a kommentátorállástól a túloldali lelátóig, hogy  interjút készíthessen vele. Természetesen érezzük a felfokozott érdeklődést, ennek megfelelően is kezeljük” – fogalmazott a Sport tv munkatársa.

Nyitókép: MI News/NurPhoto/NurPhoto via AFP